A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) értelmében panasznak minősül – elnevezésétől függetlenül – az olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Nem tekintendő panasznak az a bejelentés, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerint – hatósági eljárás megindítására vonatkozó – kérelemnek minősül.
Önkormányzatot vagy annak szerveit érintő panaszbejelentések esetén az alábbiak irányadóak: Ügymenetleírás – Önkormányzattal szembeni panasz, közérdekű bejelentés
A Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz érkező bejelentés (a fentebb meghatározott panasz és közérdekű bejelentés együtt) megtehető:
- szóban: személyesen (6722 Szeged, Rákóczi tér 1.) vagy telefonon (62) 562-663, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal bármely szervezeti egysége jogosult és köteles írásban rögzíteni.
- írásban: postai (6701 Szeged, Pf. 1096.) vagy elektronikus úton a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címen.
Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.
A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A Panasztv. 4. §-a alapján közérdekű bejelentést 2014. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.
A bejelentő jogai:
- A bejelentőt – a Panasztv.-ben foglalt esetek kivételével – nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt.
- Szóban, személyesen tett bejelentés esetén a bejelentőt nyilatkozatni kell, hogy kéri-e személyes adatainak zártan történő kezelését (a továbbiakban: zárt adatkezelés).
- Írásban tett bejelentés esetén a bejelentő zárt adatkezelési igényét vélelmezni kell.
- Zárt adatkezelés esetén, iratbetekintési jog a bejelentő személyes adatainak felismerhetetlenné tétele mellett engedélyezhető.
- Bejelentő a bejelentésébe és a részére küldött tájékoztatásokba tekinthet be.
A bejelentő és a bejelentett adatainak kezelése:
A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása során, annak érdekében, legfeljebb a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzat szerinti iratőrzési határidő végéig kezelhetőek az ügyiratban.
A bejelentő személyes adatai eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben a szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai – egyértelmű hozzájárulása nélkül – nem hozhatók nyilvánosságra.
A bejelentett adatai nem hozhatók nyilvánosságra.
Bejelentések nyilvántartása:
A Kormányhivatalba érkező bejelentésekről a Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály nyilvántartást vezet (a továbbiakban: bejelentés-nyilvántartás).
A bejelentés-nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
- Tárgyhónap
- Bejelentést vizsgáló szervezeti egység
- Bejelentés fajtája
- Bejelentés minősítése
- KAB-ot érint
- Bejelentés tárgyköre
- Bejelentés közlésének módja
- Bejelentés témája röviden
- Bejelentést vizsgáló ügyintéző neve
- Bejelentés beérkezésének napja
- Bejelentés iktatásának napja
- Bejelentés beérkezésének napjától számított 30. nap
- Eljárási határidő meghosszabbítása
- Módosított eljárási határidő napja
- Bejelentés vizsgálhatósága
- Bejelentés áttétele
- Külső áttétel címzettje
- Bejelentés megalapozottsága
- Megállapítás/Intézkedés/Vizsgálat eredménye
- Bejelentő tájékoztatása
- Bejelentő tájékoztatásának ideje
- Bejelentés iktatószáma
- Megjegyzés
