Ön itt van:Főoldal»Pártkontroll»KIÁLLÍTÁS A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÜLETÉBEN
csütörtök, 06 április 2017 10:32

KIÁLLÍTÁS A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÜLETÉBEN

6722 SZEGED, RÁKÓCZI TÉR 1.

WWW.CSMKH.HU

 

Tisztelt Érdeklődő!

 

Bizonyára hallott már arról, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal saját kezdeményezésként emlékszobát hozott létre, amely a pártállami idők közigazgatásának működését mutatja be. Szervezetünk az egykori szegedi-, illetve megyei tanácsháza és megyei pártbizottság volt székházában működik, ahonnan a Kádár-kori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága az államszocializmusban a közigazgatást és a tanácsrendszert irányította. Az itteni párt- és a megyei tanácsvezetés „keményvonalassága”, hajlíthatatlansága és diktatórikus jellege miatt az 1970-es években hatalmon lévő kambodzsai kommunista diktátor után Pol Pot megyeként emlegették Csongrádot már a korszakban is. A szocializmus kori tanácsrendszert, közigazgatást, párt- és munkásőrvilágot bemutató tárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeum tárgyi anyagából, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára dokumentumainak felhasználásával készült, a hódmezővásárhelyi Emlékpont szakmai közreműködésével.

 

A Pártkontroll. A szocialista közigazgatás Csongrád megyében című tárlat tablóin keresztül Csongrád megye létrejöttének (1950) körülményei mellett a tanácsrendszer felépítésével és működési mechanizmusával, valamint a pártállami megye vezetőinek rövid pályaképével és a mintegy párthadseregként működő munkásőrség múltjával is megismerkedhetnek az érdeklődők. Mindezeken kívül láthatók a szocialista rendszer szimbólumai és jellegzetes munkásmozgalmi tárgyai. Így például a pártállami Magyar Népköztársaság címere, illetve Lenin – a szovjet szocializmus vezetője – mellszobra, de olyan, kifejezetten Csongrád megyéhez kötődő tárgyak is megtekinthetők, mint például a Magyar Dolgozók Pártja szentesi bizottságának a szervezet második kongresszusa alkalmából készíttetett szentesi fekete kerámia vázája 1951-ből, vagy az egykori Munkásőrség helyi egységeinek anyagából való zászló és serlegek.

 

A tárlatnak helyet adó helyiségek azok az irodák, amelyben egykor a megyei tanácselnök, illetve megyei pártbizottsági titkár, ifj. Komócsin Mihály dolgozott. A bemutatóhely első alkalommal a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján fogadott látogatókat, 2016-ban. A kiállítást csak szervezett csoportok és bejelentéssel érkező vendégek látogathatják, szakavatott kísérő jelenlétében, ingyenesen.

 

 

A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

Megtekintési szándékát a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..hu e-mail címen vagy a 62/562-604-os telefonszámon jelezze!

 

SZOCIALISTA KÖZIGAZGATÁS, SZOVJET TÍPUSÚ TANÁCSRENDSZER

A Magyarország szovjet megszállása (1944–1945) után kiépített kommunista diktatúrafokozatosan felszámolta hazánkban a politikai és a gazdasági élet szabadságát, valamint korlátozta az alapvető polgári jogok gyakorlását. Ezzel párhuzamosan átalakításra került a magyar alkotmányos szerkezet és a közigazgatás. A szovjet mintájú sztálinistaalkotmány bevezetése (1949) után egy évvel a hagyományos magyar önkormányzatiságot is megszüntették és helyette létrehozták a tanácsrendszert (1950). A Rákosi Mátyás, majd– az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után – Kádár János nevével fémjelzett államszocialista diktatúra időszakában a közigazgatás és az önkormányzatiság világában is érvényesült a pártkontroll. A „fordulat évének” nevezett 1948. esztendőben– amely valójában a szovjet típusú diktatúrakiépülésének ideje volt – a hatalomra jutó kommunisták megfogalmazták, hogy szerintük az önkormányzatok a burzsoázia érdekeit védték és általuk az államhatalom központi tisztviselői uralkodtak, a községi képviselő testületek pedig a „kulákok kupatanácsai” voltak. Ezért a közigazgatási rendszer teljes átalakítását határozták el. A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúra az önkormányzatok megreformálása helyett egy új – szovjetmintájú – közigazgatási struktúrát alakított.

 

 

 

CSONGRÁD MEGYE A SZOCIALIZMUSBAN

A tanácsrendszer bevezetésekor, 1950-ben az egykori vármegyék száma huszonötről tizenkilencre csökkent, valamint – kilencszáz esztendő után – kiemelték a „feudális csökevénynek” tartott „vár” előtagot az elnevezésből. A törvényhatósági jogú városok elveszítették a megyéktől valófüggetlenségüket. Az 1950-ben újonnan kialakított Csongrád megye területe magában foglalta a vele azonos nevű korábbi vármegye teljes területét, az 1923-ban a trianoni békeszerződés által Magyarországon hagyott területeikből egyesített Csanád-Arad-Torontál (1945-től Csanád) vármegye torontáli és makói járását, valamint Szeged és Hódmezővásárhely volt törvényhatósági jogú városok területét. Csongrád megye székhelye 1950-ben Szentesről Hódmezővásárhelyre, 1962. január 1-jével pedig Szegedre került. A megyei tanácsok 1950.június 15-én kezdték meg működésüket. Csongrád Megye Tanácsa a tanácstörvényben biztosított jogköre alapján megválasztotta a megyei tanácsvégrehajtó bizottságát, amely ekkor 13 főből állt. A tanácstagok számát 85, a póttagokét 43 főben állapították meg. Az első tanácsválasztásra 1950 őszén került sor. Csongrád megyében a választásra jogosultak száma 286 153 fő volt. A választások – nem meglepő módon – az egyedüli induló, a Népfrontgyőzelmét hozták. A megyében – és az ország valamennyi városában és községében – három szavazólappal voksoltak: az elsővel a városi vagy községi tanácsra, a másodikkal a járási tanácsra, a harmadikkal pedig megyei tanácsra.

 

PÁRTKONTOLL

Tárlatunk – amely a Csongrád Megyei Tanács egykori székházában került kialakításra – a szocializmus kori magyar közigazgatás és tanácsrendszer világát igyekszik bemutatni. A tablókon keresztül Csongrád megye létrejöttének (1950) körülményei mellett a tanácsrendszer felépítésével és működési mechanizmusával, valamint a pártállami megyevezetőinek rövid pályaképével és a mintegy párthadseregként működő Munkásőrség múltjával is megismerkedhetnek az érdeklődők. Mindezeken kívül láthatók a szocialista rendszerszimbólumai és jellegzetes munkásmozgalmi tárgyai. Így például a pártállami Magyar Népköztársaság címere, illetve Lenin – a szovjet szocializmus vezetője – mellszobra, valamint az állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja szentesi bizottságának a szervezet második kongresszusa alkalmából készíttetett szentesi fekete kerámia vázája 1951-ből, vagy az egykori Munkásőrség helyi egységeinek anyagából való zászlószalagok.

 

 

A Csongrád megye – amelyet a helyi párt- és a megyei tanácsvezetés „keményvonalassága”, hajlíthatatlansága és diktatórikus jellegemiatt az 1970-es években hatalmon lévő kambodzsai kommunista diktátor után Pol Pot megyének neveztek már a korszakban is – szocializmus kori tanácsrendszerét, közigazgatását, párt- és munkásőr világát bemutató tárlat a Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezésében a szegedi Móra Ferenc Múzeum tárgyi anyagából, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár dokumentumainak felhasználásával a hódmezővásárhelyi Emlékpont szakmai közreműködésével készült.

Foglalkoztatási Főosztály Felhívása

Közérdekű adatok