Ön itt van:Főoldal»Hírek»Tusványos 2017 – A biztos pont, Csongrád megyei résztvevőkkel
péntek, 21 július 2017 11:20

Tusványos 2017 – A biztos pont, Csongrád megyei résztvevőkkel

Idén rendezték meg 28. alkalommal a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort Tusnádfürdőn. Az idei Tusványos, „A biztos pont” mottót kapta, amely egyrészt kifejezi az öt napos rendezvény szerepét a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolattartásában és egyben utal a jelenlegi európai politikai és közéleti helyzetre is. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett programsorozatban három Csongrád megyei közéleti szereplő is megszólalt, ráadásul kiemelt, fontos témákat érintő panelbeszélgetések szakértőiként. Juhász Tünde, Csongrád megye kormánymegbízottja a migrációról, Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke a többnyelvűségről, a nemzetiségi nyelvhasználatról, Kalmár Ferenc miniszteri biztos pedig a kisebbségi jogok gyakorlásáról szólóan mondhatta el gondolatait. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a hagyományoknak megfelelően idén is felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is a szabadegyetem közössége előtt.

A migráció hatásai Európa jövőjére – Csongrád megye is egy biztos pont

Mind az élénk sajtóérdeklődés, mind pedig a hallgatóság nagy száma igazolta, hogy egyik legfontosabb politikai és közügy a migráció kérdése ma Európában. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője bevezetőjében ismertette annak a felmérésnek a legbeszédesebb mutatóit, amelynek keretében 10 európai országban vizsgálták a bevándorlás kezeléséről alkotott lakossági véleményt. A kelet-közép-európai országokban átlagosan tízből hatan pozitívan ítélik meg a magyar kormány következetes álláspontját és eddig bevezetett intézkedéseit, Németországban és Ausztriában viszont szkeptikusak ennek kapcsán.

Németh Szilárd, a Magyar Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes alelnöke a beszélgetés során politikai hungarikumnak nevezte azt, ahogyan Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 2015-ben egyértelműen kijelölte a helyzet megoldásának két pontos irányát, amelyet ma már egyre többen tartanak helyesnek és követnek Európa szerte. Ennek lényege a migrációs útvonalon a schengeni határ fizikai és jogi lezárása, valamint a népvándorlást előidéző külső okok felszámolása a kiindulási országban. A politikus hangsúlyozta, az elmúlt két év alatt valódi változás tapasztalható a kezdetben sokat kritizált magyar állásponttal kapcsolatban. Egyre inkább elválik egymástól az európai politikai elit és a lakosság véleménye ebben kérdésben, amelyet már nem csupán a Nézőpont felmérése igazol, hanem nemzetközi kutatások is. Hangsúlyozta: a visegrádi négyek miniszterelnökeinek néhány nappal ezelőtti, egyértelmű kiállása a migrációs helyzet nemzetállami szintű kezelése mellett, illetve a biztonságpolitika izraeli minta szerinti megerősítésének közös szándéka azt mutatja, jó az irány és egyre többen érzik ennek a valós szolidaritásnak a jelentőségét.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, az elmúlt három évben 106 országból mintegy 400 ezer ember érkezett hazánkon keresztül Európa területére, amely komoly gazdasági és biztonságpolitikai kockázatot jelent. A migráció most háromirányú: Líbia felől, Olaszország felé mintegy 60 százalékkal nőtt a bevándorlók száma, erősödik a Marokkó-Spanyolország közötti útvonalon érkezők aránya is, és változatlanul erős a migrációs nyomás déli határszakaszainkon. A migrációs helyzet kezelésében bekövetkezett változást az eljárások szigorítása, a kiutasítások felgyorsítása is jelzi, számos európai ország vezetett be hazánkhoz hasonló változásokat jogrendjében.

Georg Spöttle német származású biztonságpolitikai szakértő mindennek a hazája közéletében megtapasztalt következményeiről beszélt. Mint elmondta, ma már 10-ből 6 német állampolgár nem szimpatizál a német kormány migrációs intézkedéseivel, de a németek a magyarokénál kevésbé politikus gondolkodása komoly veszélybe sodorhatja az országot. A lakosság bajban lesz, a közelgő választások előtt az ottani, megnyirbált sajtószabadság és az álliberalizmus, amely jellemzi a közgondolkodást, a probléma félreértelmezését eredményezi. Az jól látszik – jelentette ki az előadó-, hogy a Martin Schultz-féle, mindenki befogadására épülő politika nem népszerű a német lakosság körében, de a magyar és a német migrációpolitikai felfogás és intézkedés egyelőre távol áll egymástól.

Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott a migráció kezelésének magyar gyakorlatát a mindennapi, hatósági intézkedések oldaláról világította meg. Hangsúlyozta: 2015-ben 300 ezer illegális migráns lépte át a zöld határt Csongrád megyében, amely a megye 400 ezres lakosságában még akkor is riadalmat keltett és a hatóságok számára komoly problémákat gerjesztett, ha egészen nyilvánvaló volt is a migránsok továbbhaladási szándéka. A kormánymegbízott emlékeztetett, hogy lehetetlenség volt az akkori jogszabályok mentén a menekültügyi eljárások lefolytatása, hiszen az illegálisan érkezők nem akartak együttműködni a hatóságokkal. Teljesen indokoltak voltak tehát a magyar kormány intézkedései, a jogi és fizikai határ megerősítése, a tranzitzónák kialakítása. Elmondta: jelenleg is zajlik a megyei kormányhivatal által a helyszínen biztosított jogi segítségnyújtás a menekültügyi eljárás keretében, de kiemelte: az egész bevándorlási folyamat erősen gazdasági jellegére utal az, hogy a tranzitzónába naponta belépőkről előre egyeztetett listát vezetnek a határ túloldalán, amelyen előbbre kerülni csak komoly anyagi áldozatvállalással lehet. „A tranzitzónába belépők tökéletesen tisztában vannak a jogaikkal, illetve azokkal a nemzetközi jog által biztosított lehetőségekkel, amelyek kihasználásával kedvezőbb helyzetbe, státusba kerülhetnek az eljárás során. Ebből adódnak aztán azok a nyilvánosság elé tárt, valótlan esetek, amelyek az itteni ellátással, bánásmóddal kapcsolatban fogalmaznak meg kritikát.” – hangsúlyozta Juhász Tünde, de ezzel együtt biztosította a hallgatóságot, hogy minden rendezetten zajlik a röszkei tranzitzónában, az eljárás és a bánásmód mindenben megfelel a nemzetközi és a hazai jog szabályainak.

A Budapest Airport gyergyószentmiklósi születésű biztonsági igazgatója, Szabó István elmondta, a magyar légikikötő nem külsős biztonsági cégekkel, hanem saját munkatársakkal dolgozik: maguk választják ki és képzik őket a saját elvárásaik szerint- így igyekeznek minimálisra csökkenteni a létesítmény terrorfenyegetettségét. Kiemelte: a külföldi reptereket ért merényletek miatt rendkívüli biztonsági ellenőrzést hajtottak végre saját rendszerükben, amely jól vizsgázott.

A migrációs jövőkép latolgatása során az előadók egyetértettek abban, hogy a munkaerőhiánnyal és népességfogyással szembenéző Európa számára nem jelent megoldást a képzetlen, egyértelműen a gazdasági jólét vívmányait lefölözni akaró migráns személyek befogadása, bármiféle kvóta szerinti, kötelező elosztása. A más kultúrájú, a keresztény értékekkel gyökeresen szemben álló nézeteket valló muszlim vallású emberek integrációja a többségi társadalomba nem vezet eredményre.

Európának más utat kell követnie, ha meg akarja őrizni értékeit, hiszen mint ahogyan elhangzott, egy hosszú távú népesség előrejelzés szerint néhány évtized múlva a német nagyvárosok felnőtt lakosságának 35-50 százaléka muszlim lesz.

Kisebbségpolitikai kérdések tárgyalása Csongrád megyei szakértőkkel

A kisebbségi nyelvek európai használatáról

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájáról készült jelentés kapcsán végzett munkájáról adott képet abban a panelbeszélgetésben, amely a kisebbségi nyelvhasználat uniós jogának határainkon túli érvényesítési problémáit tárta a hallgatóság elé. Az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának szakbizottsága elfogadta az anyagot, amelyen raportőrként Magyar Anna is dolgozott, s amely feltáró munka során látogatást tett a három székelyföldi magyar megyében.

Bár az anyag minden érintett európai kisebbségi nyelvről szól, de sikerült benne kiemelt figyelemben részesíteni a határon túli magyarok nyelvhasználatát.

Magyar Anna a beszélgetés során azon konkrét eseteket és példákat ismertette, amelyekkel erdélyi látogatása során találkozott. Ilyen volt például, amikor egy ötéves magyar gyerek azért nem kapott kórházi ellátást Romániában, mert az ország anyanyelvén, azaz románul nem tudta elmondani a panaszait. Ehhez hasonló hátrányos megkülönböztetéssel kell megküzdeniük a mindennapokban a Székelyföldön élő honfitársainknak. A most elkészült és elfogadott jelentés kiegyensúlyozottságát növelte a magyar kisebbségeket érintő nyelvhasználatról szóló rész, de tovább erősítette ezt a raportőr azzal, hogy a határozati és ajánlási részben is a helyi önkormányzatok hatásköreit érintő konkrét javaslatokat tett. Ezt különösen a romániai helyzetben érzi fontosnak az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betöltő politikus, hiszen az egyes országok által már elfogadott nyelv-védelmi szintről nem lehet visszalépni. „Sajnos erre gyakran látunk példát Romániában a magyar nyelv használata kapcsán, de ez a sajnálatos ukrán és szlovák törekvések miatt is jelentős.” – jelentette ki Magyar Anna. A beszélgetésben részt vevő Tamás Sándor, Kovászna megyei elnök is szükségesnek tartaná a magyar nyelv regionális szintű, hivatalos nyelvként történő elismerését.

Egymillió aláírás a kisebbségi jogokért – Minority SafePack

Az uniós joggyakorlatban lehet élni azzal a polgári kezdeményezési lehetőséggel, hogy valamely témát – aláírásgyűjtés kezdeményezése mellett – az Európai Bizottság napirendjére tűzön, azzal érdemben foglalkozni kelljen, közös szabályozást lehessen kialakítani. Ezzel kívánt élni a FUEN, azaz az Európai Nemzeti Kisebbségek Szövetsége, karöltve a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével, amikor előterjesztette az európai kisebbségek jogait érintő, erre irányuló kérését. Miután az Európai Bizottság ezt a kezdeményezést elutasította, a kezdeményezők a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz fordultak és a javaslat előterjeszthetőségéért, tehát pert indítottak. Az eljárást április 3-án megnyerték, így most szabad az út az előtt az aláírásgyűjtés előtt, amelyet egymillió európai uniós polgárnak kell egy éven belül támogatnia, 6 európai uniós tagállamban ahhoz, hogy kénytelen legyen foglalkozni az Európai Bizottság az Európa területén őshonosan élő kisebbségek ügyével.

Ez az aláírásgyűjtés volt a témája annak a panelbeszélgetésnek, amelyre meghívást kapott előadóként Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa is. A szegedi kisebbségpolitikus a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy elektronikus úton is támogatható az aláírásgyűjtés, de ezt csak európai uniós állampolgárok tehetik meg. Kárpátalja és Délvidék magyarsága csak szolidaritásáról biztosíthatja a kezdeményezést, de a miniszteri biztos arra biztatta az EU-n kívüli magyar diaszpórát, ne mulasszák el!

A beszélgetésen Deli Andor európai parlamenti képviselő és Porcsalmi Bálint az RMDSZ ügyvezető elnöke egyaránt hangsúlyozták, hogy nagyon fontos a kezdeményezés minél erőteljesebb megjelenése a tömegtájékoztatásban, az intenzív kommunikáció, hiszen Európában 40 és 60 millió közé tehető a nemzeti kisebbségben élők száma. Annak ellenére, hogy ez a szám egy nagyobb európai ország népességével egyenlő, még sem sikerült eddig elérni, hogy az európai kisebbségek az egyéni és a kollektív jogok tekintetében egységes standardokkal rendelkezzenek, és a társnemzeti státusz megadásának lehetősége is megillesse őket. Kalmár Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy a kezdeményezők szándéka szerint ezeknek a normáknak betartandóknak és számon kérhetőknek kell lennie a tagállamokat illetően, és elfogadhatatlan a számukra az az uniós nyomás, amely ezen jogokat kiterjesztené a nem őshonos, tehát a bevándorolt kisebbségekre is.

 

Közérdekű adatok