Ön itt van:Főoldal»Hírek»SOKAT KÖSZÖNHET A REFORMÁCIÓNAK A MAGYAR NYELV
 

A kormánymegbízott válaszol

Tisztelt Látogató!

 

A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjeként örülök, ha bizalommal fordul hozzánk. Bár szeretnék, de elfoglaltságaim miatt ritkán tudok találkozni azokkal, akik személyesen szeretnék megosztani velem hivatalos ügyüket. 
Szerencsére az internet világa megoldást adhat erre: kérem, pár sorban írja le nekem a problémáját, adja meg elérhetőségét és egy héten belül válaszolni fogok a kérdésére. 
 
 
Üdvözlettel: Dr. Juhász Tünde, Kormánymegbízott Üzenetküldés
 

Megjelent a 2018. évi munkahelyteremtő pályázat

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2018-2019. évi központi kerete terhére 5 milliárd Ft támogatási keretösszeggel hirdette meg pályázatát. A kiírás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójuk javítása érdekében az – új munkahelyek létrehozását eredményező – munkahelyteremtő beruházások támogatása.

 

Bővebb információ

2017.10.27, péntek

SOKAT KÖSZÖNHET A REFORMÁCIÓNAK A MAGYAR NYELV

Az ötszáz évvel ezelőtti események jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország magyar maradjon – hangzott el kedd délután Szegeden, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Pro Domo előadásán. Tőkéczki László történész, egyetemi tanár a reformáció okait és következményeit ismertette a résztvevőkkel.

2017-ben ötszázadik évét ünnepli a reformáció. Ennek apropóján kedden a hitújítást választották a kormányhivatal Pro Domo közéleti előadássorozatának témájaként. „Ez nem pusztán egy vallási évforduló, sokkal inkább egy nagy történelmi összefüggés. Az emberi szuverenitás világát felváltotta az isteni abszolutizmus” – fogalmazott az előadó, Tőkéczki László. Az egyetemi tanár hozzátette, a reformáció előzménye tulajdonképpen máig ellentét a protestánsok és a katolikusok között. Míg előbbi demokratikus elveken, alulról felfelé szerveződve működik, addig utóbbi felülről, a pápától lefelé, hierarchikusan épül fel.

1517. október 31-én Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 95 tételt tűzött ki a wittenbergi vártemplom kapujára. Tőkéczki László szerint a követelések a mai kor emberének már unalmasnak, sőt, egyenesen érthetetlennek tűnhetnek, akkoriban azonban fontos üzeneteket hordoztak. A katolikus egyház ugyanis a Biblián kívül meghatározta, hogy mit szabad és mit tilos követni a híveknek, míg a protenstánsoknál csak a Szentírás számított; úgy vélték, hogy az emberi hatalmat nem méltó a vallásba kapcsolni. Ez vezetett a nemcsak teológiai, hanem hatalmi és társadalmi nézeteltérésekhez.

Ennek ellenére a protestáns felekezetek között is kialakultak ellentétek, például evangélikusok és a kálvinisták között. Ezek a viták leginkább üdvösségtani, azaz az örök élettel kapcsolatos kérdésekben nyilvánultak meg.

A reformáció az egész magyar kultúrát fellendítette. Mivel a reformátorok a nép nyelvén, magyarul prédikáltak, és lefordították a Bibliát, tevékenységük nagymértékben hozzájárult az irodalmi nyelv kialakulásához. „Az akkori események nagyban elősegítették, hogy Magyarország magyar maradjon, és egy elszigetelt kis néphez európai eszmék jussanak el” – fejtette ki a történész. Hazánkon belül is nagyok a különbségek: az ország keleti felében a protestánsok, míg nyugaton a katolikusok vannak többségben.

Még elhangzott: a kereszténység sokszor volt már a bukás szélén, azonban soha nem fog megbukni, a tartalmi részei viszont átalakulhatnak. A jövő generációinak vélhetően más értelmet nyer majd a vallás és annak jelentése.

 

Forrás: szegedma.hu

Hivatkozások