Ön itt van:Főoldal»Hírek»Mécsesekkel és szentmisével emlékeztek az 1956-os hősökre
 

A kormánymegbízott válaszol

Tisztelt Látogató!

 

A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjeként örülök, ha bizalommal fordul hozzánk. Bár szeretnék, de elfoglaltságaim miatt ritkán tudok találkozni azokkal, akik személyesen szeretnék megosztani velem hivatalos ügyüket. 
Szerencsére az internet világa megoldást adhat erre: kérem, pár sorban írja le nekem a problémáját, adja meg elérhetőségét és egy héten belül válaszolni fogok a kérdésére. 
 
 
Üdvözlettel: Dr. Juhász Tünde, Kormánymegbízott Üzenetküldés
 

Megjelent a 2018. évi munkahelyteremtő pályázat

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2018-2019. évi központi kerete terhére 5 milliárd Ft támogatási keretösszeggel hirdette meg pályázatát. A kiírás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójuk javítása érdekében az – új munkahelyek létrehozását eredményező – munkahelyteremtő beruházások támogatása.

 

Bővebb információ

2017.11.06, hétfő

Mécsesekkel és szentmisével emlékeztek az 1956-os hősökre

Szeged - Az 1956-os forradalom leverésének évfordulójára mécsesekkel emlékezett a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat. A tiszteletadást ünnepi szentmise zárta a dómban.

 

A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen – kivéve azokat, melyek Budapest közellátását és közműveit érintenék – hangzottak Bibó István szavai hangfelvételről szombat este a dómnál, Tóbiás Klára Magyar Pieta című szobra előtt. A megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat az egykori államminiszter szavaival kezdte közös megemlékezését az 1956-os forradalom leverésének évfordulóján. A Nagy Imre-kormány egyetlen, az országban maradt tagja kiáltványában azt is hozzátette, fegyveres ellenállásra felszólítani nincs módjában, információ hiányában felelőtlenség lenne tőle a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Majd a nagyhatalmakhoz és az ENSZ-hez fordult az ország és szabadságának védelme érdekében.

 

Biernacki Karol, a megyei levéltár igazgatója, Lengyelország tiszteletbeli konzulja beszédében úgy fogalmazott: az 1956-os esztendő letaglózta az elvtársakat. A népi demokrácia masszívnak hitt barakkján hajszálrepedések keletkeztek, hiszen két nemzet fiai kiáltották, hogy elég volt. A lengyelek és a magyarok. 1956. november 4. a magyarság modernkori gyásznapja. Ezen a napon a szovjet tankok ismét meggyalázták a magyar nemzet szuverenitását. Nyomukban idegen ideológia kúszott az országba, amely félelemben fogant, és amely erőszakkal ejtette rabul a lelket és a szellemet. A végtermék a homo szovjetikusz lett volna, aki hazátlan, hitetlen, magányos, sivár.

A történész feltett a kérdést, a négy évtizeden keresztül ható méreg milyen mértékben roncsolta a nemzet lelkét. Vajon sikeresen megszabadultunk ennek maradványaitól? Megőriztük-e az ötvenhatos nemzedék elszántságát és hitét? Van-e annyi erőnk, hogy ellenálljunk az újabb, más irányú veszélyeknek?  Úgy véli, mindenekelőtt önmagunk szövetségeseivé szükséges válnunk, mert csak az együvé tartozó közösség képes építkezni. Másrészt a komoly erőfeszítések árán megszerzett belső szuverenitásunkat meg kell őrizni, hiszen ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy szilárd szuverén államot alapozzunk meg. Ez pedig előfeltétele annak, hogy képesek legyünk hazánkat akár fizikai, akár világnézeti szférában megvédeni. Kulturális szuverenitásunkról a szónok megjegyezte: újabb keletű fenyegetések érik. A fokozatosan teret hódító morális válság alapjaiban rendíti meg a keresztény hagyományokon nyugvó világrendünket. A tíz parancsolat erkölcsi alapvetésének felhígítása szükségtelen és nem megengedhető.  Ha ezt a törvényt a betegeskedő nyugat-európai államok mintájára megtagadjuk, szolgalelkű nemzetté alacsonyodunk.

Az emlékezők mécseseket gyújtottak az áldozatok tiszteletére, majd szentmise kezdődött a dómban, melyet Kondé Lajos belvárosi plébános mutatott be.

 

(Forrás: www.delmagyar.hu)

Hivatkozások