2018.08.16, csütörtök

Panaszok és közérdekű bejelentések eljárásrendje

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) értelmében panasznak minősül – elnevezésétől függetlenül – az olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Nem tekintendő panasznak az a bejelentés, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerint – hatósági eljárás megindítására vonatkozó – kérelemnek minősül.

Önkormányzatot vagy annak szerveit érintő panaszbejelentések esetén az alábbiak irányadóak: Ügymenetleírás – Önkormányzattal szembeni panasz, közérdekű bejelentés

A Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz érkező bejelentés (a fentebb meghatározott panasz és közérdekű bejelentés együtt) megtehető:

Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.

A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A Panasztv. 4. §-a alapján közérdekű bejelentést 2014. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.

A bejelentő jogai:

  • A bejelentőt – a Panasztv.-ben foglalt esetek kivételével – nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt.
  • Szóban, személyesen tett bejelentés esetén a bejelentőt nyilatkozatni kell, hogy kéri-e személyes adatainak zártan történő kezelését (a továbbiakban: zárt adatkezelés).
  • Írásban tett bejelentés esetén a bejelentő zárt adatkezelési igényét vélelmezni kell.
  • Zárt adatkezelés esetén, iratbetekintési jog a bejelentő személyes adatainak felismerhetetlenné tétele mellett engedélyezhető.
  • Bejelentő a bejelentésébe és a részére küldött tájékoztatásokba tekinthet be.

 

A bejelentő és a bejelentett adatainak kezelése:

A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása során, annak érdekében, legfeljebb a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzat szerinti iratőrzési határidő végéig kezelhetőek az ügyiratban.

A bejelentő személyes adatai eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben a szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai – egyértelmű hozzájárulása nélkül – nem hozhatók nyilvánosságra.

A bejelentett adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

 

Bejelentések nyilvántartása:

A Kormányhivatalba érkező bejelentésekről a Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály nyilvántartást vezet (a továbbiakban: bejelentés-nyilvántartás).

A bejelentés-nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

  1. Tárgyhónap
  2. Bejelentést vizsgáló szervezeti egység
  3. Bejelentés fajtája
  4. Bejelentés minősítése
  5. KAB-ot érint
  6. Bejelentés tárgyköre
  7. Bejelentés közlésének módja
  8. Bejelentés témája röviden
  9. Bejelentést vizsgáló ügyintéző neve
  10. Bejelentés beérkezésének napja
  11. Bejelentés iktatásának napja
  12. Bejelentés beérkezésének napjától számított 30. nap
  13. Eljárási határidő meghosszabbítása
  14. Módosított eljárási határidő napja
  15. Bejelentés vizsgálhatósága
  16. Bejelentés áttétele
  17. Külső áttétel címzettje
  18. Bejelentés megalapozottsága
  19. Megállapítás/Intézkedés/Vizsgálat eredménye
  20. Bejelentő tájékoztatása
  21. Bejelentő tájékoztatásának ideje
  22. Bejelentés iktatószáma
  23. Megjegyzés

Hivatkozások