JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
• a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gymr.)
• a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tr.)
• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyár.)
• a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és az országos nyilvántartásról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nyr.)
• a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban: NM rend.)

1. AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG

• gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes – a Gyár. 1. számú mellékletében kijelölt – városi jegyző
• helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal,
• a fent említett pontokban nem szabályozott szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal,
• ha a szolgáltató (intézmény) a székhelyén vagy valamelyik telephelyén a gyermekjóléti szolgáltatás, illetve gyermekek napközbeni ellátása mellett gyermekek átmeneti gondozását, gyermekvédelmi szakellátást vagy bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt, a szolgáltató (intézmény) ellátást nyújtó székhelye és valamennyi telephelye tekintetében a székhely, telephely szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon.

2. ÜGYFÉL

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások működésének engedélyezése során ügyfélnek minden esetben a fenntartó minősül.

A fenntartó lehet:

• a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
• a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,
• az egyéni vállalkozó (továbbiakban együtt: nem állami fenntartó),
• a fentebb nem említett, a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (továbbiakban együtt: nem állami fenntartó),
• az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van (továbbiakban együtt: nem állami fenntartó),
• a Gyvt.-ben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

3. AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA IRÁNYULÓ SZABÁLYOK

a) Kérelem

A fenntartó a működési engedély kiadása – későbbiekben módosítása és visszavonása - iránti kérelmét a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által e célra rendszeresített és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be, melynek tartalmát a Gymr. 1 számú melléklete határozza meg. (Ket. 34. § (3) és Gymr. 3. § (6))

Az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig lehet visszavonni. (Ket. 34. §(4))

Ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet beküldő ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a hatóság értesíti

• az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
• az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatósági eljárás kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
• az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
• arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és a belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül. (Ket. 29. § (9))

b) A kérelem kötelező mellékletei

Az intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell:

• az intézményvezető – többcélú intézmény esetén a szakmai vezető – szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok (továbbiakban: kizáró okok),
• az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a kizáró okok,
• szakmai programot,
• az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát,
• a használatbavételi engedélyt, illetve a fennmaradási engedély másolatát, ha beszerezte az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki.

Helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell:

• a működtető vezetőjének szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a kizáró okok,
• a fenntartónak és a működtető vezetőjének együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy

-          a feladat ellátását biztosító helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetőleg elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot, és nem állnak fenn velük szemben a kizáró okok

-          büntetlen előéletűek (nevelőszülők, helyettes szülők)

-          a helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat,

• szakmai programot
• a tevékenység folytatására szolgáló épület használati jogcímét bizonyító okirat másolatát,
• környezettanulmányt, a helyettes szülői, nevelőszülői háztartásról, és a külső férőhelyet biztosító lakásról.

A fentebb nem említett szolgáltatótevékenységek engedélyezése esetén a kérelemhez a fenntartónak csatolnia szükséges:

• a szakképesítést, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát, abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtására, illetve a munkakör betöltése külön jogszabály szerint szakképesítéshez vagy tanfolyam elvégzéséhez kötött,
• családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, illetve az önálló helyettes szülőnek a 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
• családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, az önálló helyettes szülőnek, valamint a szolgáltatónál külön jogszabályban meghatározott munkakörben, illetve önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a kirázó okok,
• családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének külön jogszabály szerinti Egészségügyi Nyilatkozatát, illetve a háziorvos igazolását, arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket
• önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt, valamint a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az önálló helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket,
• a szakmai programot,
• a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület használati jogcímét bizonyító okirat másolatát (házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével),
• családi napközi és az alternatív napközbeni ellátások esetén, ha beszerezte az előzetes szakhatósági hozzájárulást, valamint ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély illetve, a fennmaradási engedély másolatát (Gymr. 4. § (1)-(3)).

Állami fenntartó esetén a kérelemhez csatolni kell továbbá a Gymr. 4.§ (1)-(3) bekezdésén túl:

• a fenntartó, és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát,
• ha a szolgáltató (intézmény, működtető) költségvetési szerv – a szolgáltató alapító okiratának másolatát,
• ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXXV. törvény 8.§-a, 9.§-a, illetve 16.§-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok kistérségi társulása – a társulási szerződés másolatát.

Egyházi és nem állami fenntartó esetén a kérelemhez csatolni kel továbbá a Gymr. 4.§ (1)-(3) bekezdésén túl:

• a fenntartó által megkötött, a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát, ha jogszabály kivételt nem tesz,
• az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött,
• annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül,
• egyéni vállalkozó fenntartó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, vagy a működést engedélyező szervnek be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat),
• ha a fenntartó cég, a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
• ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot,
• ha a fenntartó egyéni vállalkozó vagy cég a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát,
• egyházi fenntartó esetén

° az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát, kivéve, ha az egyházat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a alapján vették nyilvántartásba,

° az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot,

° ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége - a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik

A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. Előzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni (az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 67. § (6)). Ha az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt sem fizeti meg, a hatóság köteles az eljárást megszüntetni. (Ket. 31. § (1) h))

c) Ha a fenntartó a kérelemhez nem csatolta /belföldi jogsegély/

• a tulajdoni lap másolatát (házi gyermekfelügyelet és gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével) - a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be;
• adószámot igazoló közokiratot - az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi;
• költségvetési szervként működő szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát - a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be;
• közokirati igazolást arról, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül - a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban;
• előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve a használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély másolatát vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette - a működést engedélyező szerv megkeresi az illetékes szakhatóságokat, hogy szakhatósági állásfoglalást adjanak ki, illetve megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot;
• egyéni vállalkozó fenntartó a hatályos adatait igazoló okiratot - az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi;
• cégkivonatot vagy bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatokról kiadott kivonatot (társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány) vagy az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát vagy az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott kivonatot - a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi az egyházi, nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait, vagy – ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett, egyházi fenntartónak minősülő szervezeti egysége – annak a nyilvántartásba vett egyházi jogi személynek a nyilvántartásba vett adatait, amelynek az egyházi fenntartó a szervezeti egysége.

A belföldi jogsegély iránti megkeresést 5 munkanapon belül kell teljesíteni, ha más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy egyéb szerv vagy személy rendelkezik az ügy elbírálásához szükséges adattal vagy irattal. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést 3 munkanapon belül kell teljesíteni. (Ket. 26. § (5))

d) Ügyintézési határidő

A hatóság számára nyitva álló ügyintézési határidő 22 munkanap, amely a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik (Ket. 33. § (1)).

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
• a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
• a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól a teljesítéséig terjedő idő,
• a szakhatóság eljárásnak időtartama,
• az eljárás felfüggesztésének időtartama,
• a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
• a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
• a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
• az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
• a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
• a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. § (3))

Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbíthatja. (Ket. 33. § (7))

e) A kérelem hatósághoz érkezése

A kérelemnek az illetékes Hivatalhoz érkezésének napján kezdődik az ügyintézési határidő.

A kérelmet a hatóság tartalma szerint bírálja el, akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. (Ket. 37. § (1))

A hatóság a kérelmet haladéktalanul megvizsgálja és ellenőrzi, hogy

• van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az adott ügy elbírálására,
• ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye,
• a kérelem megfelel-e a Ket. 35. §, valamint 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. (Ket. 37. § (2))

Abban az esetben, ha a kérelem, illetve mellékletei hiányosak vagy nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, a működést engedélyező szerv a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a hatóságnak kell beszereznie. Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges (Ket. 37. § (3), (5)). Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, akkor a hatóság az eljárást megszüntetheti. (Ket. 31. § (2))

A hatóság megvizsgálja továbbá az eljáró személy(ek) képviseleti jogosultságát. A meghatalmazott a Ket. 40/A. §-ában meghatározott módon köteles igazolni a képviseleti jogosultságát. A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. (Ket. 40. § (2), (4))

f) Szakhatóság  megkeresése

A Kormány a működési engedélyezési eljárásban szakhatóságként jelöli ki:

• családi napközi működési engedélyének kiadására irányuló első fokú eljárásban (ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma nem haladja meg a hét főt) - az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében -  az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét; másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét;

• hálózat formájában működtetett családi napközi és az alternatív napközbeni ellátások működési engedélyének kiadására irányuló elsőfokú eljárásban – az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – az ÁNTSZ –nek a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, valamint – az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében – a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes tűzvédelmi szakhatóságot, és – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – az építésügyi hatóságot; másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét;

• bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon működési engedélyének kiadására irányuló elsőfokú eljárásban az ÁNTSZ, tűzvédelmi szakhatóság, valamint építésügyi hatóság mellett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elsőfokú szakhatóságként eljáró szervét; másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét; (Családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén csak abban az estben van szükség a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakhatósági véleményére, ha az intézmény meleg étkeztetést nyújt.)

• egyházi vagy nem állami fenntartású, korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végző bölcsőde, hetes bölcsőde és gyermekotthon esetén – a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, illetve a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében – első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.

Családi gyermekfelügyelet engedélyezése esetén ki kell kérni az ÁNTSZ – a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes – kistérségi, fővárosi kerületi intézete vezető védőnőjének (a továbbiakban: védőnő) véleményét. A védőnő – a megkereséstől számított tíz munkanapon belül – helyszíni vizsgálat alapján azt véleményezi, hogy a családi gyermekfelügyelet körülményei alkalmasak-e a 2-4 éves gyermekek ellátására.

A szakhatóságok ügyintézési határideje 22 munkanap. A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja. (Gymr. 4. § (9) d))

A szakhatóság eljárásának időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (Ket. 33. § (3) d))

Ha az ügyfél nem, vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. (Ket. 44. § (4))

A szakhatóság állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. (Ket. 44. § (9))

g) Szakértő kirendelése

A működést engedélyező szerv szakértőként kirendeli az illetékes módszertani intézményt a szakmai program véleményezésére. Az illetékes módszertani intézmény 22 munkanapon belül adja meg szakértői véleményét. ((Gymr.) 4. § (9) d))

A működést engedélyező szerv a határidőt – a módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. ((Ket. 33. § (8))

A szakértői vélemény elkészítésének időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (Ket. 33. § (3) j))

h) Helyszíni szemle

A működést engedélyező szerv a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon székhelyén, illetve telephelyén, valamint az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyén és területi irodájában helyszíni szemlét tart.

Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak.

A szemlét a Hivatal ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy folytathatja le, aki jogosultságát a szemle során igazolja. A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig – kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemle megtartása során – a tulajdonos értesítésével egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. (Ket. 56-57/B. §)

i) A működési engedély kiadásának feltételei

A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha

• a fenntartó maradéktalanul csatolta az engedélyezéshez szükséges mellékleteket,
• a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,
• az egyházi, nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül,
• a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon és az utógondozó otthon esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására,
• a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására,
• a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít.

j) A kérelem elbírálása

Ha a fenntartó hiánytalanul teljesítette a működési engedély kiadásának feltételeit, akkor a Hivatal kiadja a működési engedélyt. Ebben az esetben határozatlan idejű működési engedély kiadására került sor.

A működést engedélyező szerv legfeljebb három év időtartamra ideiglenes működési engedélyt adhat ki, ha

• a szakalkalmazottként foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy
• a szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személyeknek a szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van.

A fentiek alapján kiadott ideiglenes működési engedély egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható.

• ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg

Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható. Ezekben az esetekben a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre kell kiadni az ideiglenes működési engedélyt.

Ha a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetve az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól, a működést engedélyező szerv határozott idejű működési engedélyt ad ki legfeljebb arra az időre, ameddig az épület a szolgáltató (intézmény) használatában van.

Ha az adott szolgáltató tevékenységre a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható lenne, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre – ha a feltételei egyébként fennállnak – az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható.

4. A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY TARTALMA

- A fenntartó adatai:

• neve;
• székhelye;
• adószáma;
• egyházi, nem állami fenntartó esetén – ha a fenntartó a szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett szolgáltató tevékenységekre ellátási szerződést kötött – az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv neve, székhelye, valamint azokat a szolgáltató tevékenységek és férőhelyszám, amelyekre az ellátási szerződés kiterjed;

- A szolgáltatótevékenység

• típusa
• formája
• megkezdésének időpontja, mely az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem lehet korábbi

- Ellátási terület

- A szolgáltató (intézmény, hálózat), illetve telephely ágazati azonosítója

Intézmény esetében a fentieken túl fel kell tüntetni

• neve;
• adószáma, ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik;
• székhelye;
• telephelyen végzett szolgáltatótevékenység esetén a telephelyet;

• gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, területi gyermekvédelmi szakszolgálat területi irodájának címe

• Bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, utógondozó otthon engedélyezett férőhelyszáma

Helyettes szülői, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén fel kell még tüntetni:

- Működtető:

• neve,
• székhelye,
• adószáma, ha a fenntartóétól különbözik;

- a helyettes szülők, nevelőszülők neve;

- ellátás helye;

- a hálózat engedélyezett férőhelyszáma;

- az egyes helyettes szülőnél, nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek, fiatal felnőttek száma;

- Külső férőhelyek:

• száma,
• címe

További szolgáltatások esetében a működési engedélyben fel kell tüntetni a szolgáltató:

• székhelye;
• adószáma – ha a fenntartóétól különbözik;
• telephelye – telephelyen végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén;
• önálló helyettes szülői ellátás esetén azt a helyet, ahol az ellátást nyújtják;
• neve – hálózatban működtetett családi napközi esetén a hálózat és az adott telephely, ellátást nyújtó székhely neve
• gondozó, családgondozó, önálló helyettes szülő, családi napközi, családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személy neve;
• önálló gyermekjóléti szolgáltató területi irodájának címe;
• családi napközi férőhelyszáma
• önálló helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek száma

Amennyiben a szolgáltató biztosítani kívánja, meg kell határozni azt az ellátotti létszámot, amelynek erejéig:

• a gyermekek átmeneti gondozását végző szolgáltató befogadhatja gyermek otthontalanná vált szülőjét,
• a gyermekotthon elláthatja várandós anyák átmeneti gondozását,
• a gyermekotthon és a nevelőszülő befogadhatja a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét

Meg kell határozni, ha:

• a gyermekotthon speciális gyermekotthonként kizárólag speciális ellátást igénylő gyermeket lát el,
• a gyermekotthon különleges gyermekotthonként kizárólag különleges ellátást igénylő gyermeket lát el,
• a gyermekotthon rendelkezik olyan csoporttal, amelyben kizárólag speciális vagy különleges ellátást igénylő gyermeket lát el,
• a nevelőszülői hálózat speciális hivatásos nevelőszülőt foglalkoztat,
• előbb nem említett gyermekotthon, nevelőszülői hálózat a szakmai programja alapján alkalmas speciális vagy különleges ellátást igénylő gyermekek integrált ellátására,
• a bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekotthon korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést végez.

Meg kell határozni a működési engedélyben, hogy:

• határozott vagy határozatlan időtartamú

A határozott idejű működési engedélyben meg kell határozni:

• az engedély lejártának ideje
• a határozatlan idejű engedély kiadásához szükséges feltételek

5. A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA

A fenntartó köteles kérni, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak.

Az ok bekövetkeztétől számított 1 hónapon belül kell kérelmezni:

• a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt,
• a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének, adószámának megváltozása, telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt,
• közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,
• az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,
• be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt
• fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet az özvegy folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) az egyéni cég veszi át.

A nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat működési engedélyből törlése, illetve a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat férőhelyszámának csökkentése miatt a módosítást abban a naptári negyedévben kell kérelmezni, amelyben a változás bekövetkezett.

Egyéb esetekben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.

6. JOGORVOSLAT

Az eljárást megszüntető végzés, a kérelemnek helyt adó, illetve a kérelmet elutasító határozat ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül a Hivatalhoz írásban benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A szociális és gyámhivatal a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított öt munkanapon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a sérelmezett döntést , valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (Ket. 98-99. §)

A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, ha a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy ha a fellebbezés – ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést – a Ket. rendelkezései szerint kizárt. Ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél: az első fokú döntés közlésekor, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését: az utolsó kézhez kapott lemondás vagy visszavonás napján emelkedik jogerőre a döntés. (Ket. 128.§)

7. TANÚSÍTVÁNY

A Hivatal a működési engedély jogerőre emelkedését követő 15 munkanapon belül a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki, melyet megküld a fenntartónak. A fenntartó intézkedik az iránt, hogy a tanúsítvány a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelyén, telephelyén és területi irodáiban jól látható helyre kifüggesztésre kerüljön. (Gymr. 12/A. §)

8. REGISZTER

A Hivatal az intézményi nyilvántartás adatait az általa közvetlenül elérhető nyilvántartásban a működési engedélyt kiadó, – illetve módosító vagy visszavonó – határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül rögzíti (Nyr. 9. § (1) a)).

A regiszter naprakész adatokat tartalmaz, annak publikus felülete bárki számára elérhető.

9. ÉRTESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a Gymr. 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított 5 munkanapon belül értesíti

• az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét,
• az illetékes gyermekjogi képviselőt,
• az illetékes módszertani intézményt,
• a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt,
• helyettes szülői, nevelőszülői hálózat esetén az ellátás helye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt,
• gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén a Gyár. 14. §-a alapján ellenőrzésre jogosult szociális és gyámhivatalt;

A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról szóló jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát és a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzését közli a Magyar Államkincstárnak a normatív állami támogatás ügyében illetékes regionális igazgatóságával.

Társulásban fenntartott intézmény esetén a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell a működési engedély egy példányával. (Költségvetési törvény)

10. ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK

• a működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek (Gyvt. 100. § (2)),
• a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatási szolgáltatási díja 20.000 forint (az élelmiszer- ellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005. (X. 11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet mellékletének 1.13 pontja)
• az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezési eljárásában szakhatósági közreműködés kapcsán megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj 20.600 forint (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (1), 1. sz. melléklet)
• az ügyfél köteles megfizetni az eljáró hatóságnak a Ket. 36.§ (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásért fizetendő díjat. (Ket. 36. § (4))

11. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS

A működést engedélyező szerv legalább évente ellenőrzi, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. (Gymr. 14. § (1))

A szociális és gyámhivatal ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi az egészségügyi szakfelügyelet kivételével a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértő szükség szerinti bevonásával – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét.

A hatóság a hatósági ellenőrzést a Ket. 87-94. §-aiban foglalt hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai alapján folytatja le.