• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.)

• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
• a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szolgtv.)
• (csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a szociális szolgáltatásokat a Szolgtv. szerinti nem állami fenntartó, nem a Szolgtv. szerinti állami vagy egyházi fenntartótól átvállalt feladatként látja el)
• a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szmr.)
• a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: SzCsM rend.)
• a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: Nyr.)

1. Az eljáró hatóság

A működési engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben első fokon bentlakásos intézményi ellátást nyújtó szociális intézmény esetén a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal (továbbiakban: Hivatal) jár el. (Szmr. 3. § (2) b))

Ha a szociális szolgáltató, intézmény a székhelyén vagy valamelyik telephelyén a szociális alapszolgáltatás mellett bentlakásos intézményi ellátást, gyermekek átmeneti gondozását vagy gyermekvédelmi szakellátást is nyújt - ideértve azt az esetet is, ha külön jogszabály szerinti helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője -, a szociális szolgáltató, intézmény ellátást nyújtó székhelye és valamennyi telephelye tekintetében a székhely, telephely szerint illetékes Hivatalok járnak el első fokon. (Szmr. 3. § (3))

2. Ügyfél

A szociális alapszolgáltatások működésének engedélyezése során ügyfélnek minden esetben a fenntartó minősül.

A fenntartó lehet:

• a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. Törvény 8.§ 9.§ illetve 16.§-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt állami fenntartó),
• a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak magyarországi székhelyű szövetsége, illetve magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó), nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,
• az egyéni vállalkozó,
• a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,
• az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenyégének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van (az utolsó három pontban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó),

ha a Szoctv. és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet. (Szoctv. 4. § (1) m))

3. Az eljárás lefolytatására irányadó szabályok

a) Kérelem

A szociális intézmény működési engedélyének kiadását kell kérni az illetékes Hivataltól. A kérelmet a fenntartó képviselője írásban terjeszti elő.

A fenntartó a működési engedély kiadása, - későbbiekben módosítása és visszavonása - iránti kérelmét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. (Ket. 34. § (3) és Szmr. 4. § (1))

Az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig lehet visszavonni. (Ket. 34. § (4))

Ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet beküldő ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a hatóság értesíti

• az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
• az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatósági eljárás kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
• az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
• arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és a belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül. (Ket. 29. § (9))

b) A kérelem kötelező mellékletei

A fenntartó köteles csatolni a működési engedély iránti kérelméhez, illetve köteles bemutatni a működést engedélyező szervnek az alábbi iratokat.

A fenntartóval és a szociális szolgáltatóval, intézménnyel kapcsolatos iratok:

• ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, csatolni kell a társulási szerződés másolatát,
• ha a fenntartó egyéni vállalkozó, be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat), vagy csatolni kell a fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt,
• ha a fenntartó cég, csatolni kell a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát;
• ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, csatolni kell a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot,
• egyházi fenntartó esetén
  • csatolni kell az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát, kivéve, ha az egyházat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a alapján vették nyilvántartásba, és
  • csatolni kell az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, valamint
  • ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, csatolni kell a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,

• ha a fenntartó nem egyéni vállalkozó vagy cég, csatolni kell a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szociális szolgáltató, intézmény adószámát igazoló közokirat másolatát,
• egyházi és nem állami fenntartó esetén csatolni kell annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül,
• ha a szociális szolgáltató, intézmény költségvetési szerv, csatolni kell az alapító okirat másolatát.

A szociális szolgáltatással kapcsolatos iratok:

• csatolni kell a szociális szolgáltató, intézmény – az SzCsM rend.-ben meghatározottak szerint elkészített - szakmai programját,
• a személyi feltételek teljesítésének igazolása érdekében
  • csatolni kell a fenntartónak vagy - ha az alkalmazottakat a szociális szolgáltató, intézmény foglalkoztatja - a szociális szolgáltatónak, intézménynek és azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik (a továbbiakban: kötelezően alkalmazandó személy), az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy - a működési engedély kiadása esetén - legkésőbb a szociális szolgáltató, intézmény működésének kezdő időpontjáig létesítenek, vagy
  • egyházi fenntartású szociális szolgáltató, intézmény engedélyezése esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként, szerzetesrend tagjaként látja el, csatolni kell az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá
  • csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyek szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,

• csatolni kell a biztosító igazolását arról, hogy a szociális szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja,
• falugondnoki, tanyagondnoki és támogató szolgáltatás engedélyezése esetén
  • be kell mutatni a falugondnok, a tanyagondnok, illetve a támogató szolgáltatásnál alkalmazott vagy alkalmazni kívánt gépkocsivezető járművezetői engedélyét,
  • be kell mutatni a támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű forgalmi engedélyét, és - ha az a használati jogcímet nem igazolja - a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát,
  • csatolni kell a biztosító igazolását arról, hogy a szociális szolgáltatáshoz használni kívánt gépjárműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási és casco biztosítási szerződéssel rendelkeznek,
• csatolni kell a szociális szolgáltató, intézmény és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá - ha az a használati jogcímet nem igazolja - a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát,
• ha az egyházi, nem állami fenntartó a szociális szolgáltató, intézmény által nyújtandó szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött, csatolni kell az ellátási szerződés másolatát,
• ha a fenntartó beszerezte, csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.

Az időszakos férőhelybővítés esetén csatolandó iratok:

• csatolni kell a szociális szolgáltató, intézmény - külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített - szakmai programját,
• a személyi feltételek teljesítésének igazolása érdekében
  • csatolni kell a fenntartónak vagy - ha az alkalmazottakat a szociális szolgáltató, intézmény foglalkoztatja - a szociális szolgáltatónak, intézménynek és azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik (a továbbiakban: kötelezően alkalmazandó személy), az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy - a működési engedély kiadása esetén - legkésőbb a szociális szolgáltató, intézmény működésének kezdő időpontjáig létesítenek, vagy
  • egyházi fenntartású szociális szolgáltató, intézmény engedélyezése esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként, szerzetesrend tagjaként látja el, csatolni kell az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá
  • csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyek szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,

• csatolni kell a biztosító igazolását arról, hogy a szociális szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha a szociális intézményre megkötött felelősségbiztosítási szerződés az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki, és jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja,
• csatolni kell a szociális szolgáltató, intézmény és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá - ha az a használati jogcímet nem igazolja - a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát, ha az időszakos férőhelyeket nem a szociális intézmény épületében alakítják ki,
• ha az egyházi, nem állami fenntartó a szociális szolgáltató, intézmény által nyújtandó szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött, csatolni kell az ellátási szerződés másolatát abban az esetben, ha a szociális intézmény által nyújtott szociális szolgáltatásra megkötött ellátási szerződés az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki,
• ha a fenntartó beszerezte, csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát, ha az időszakos férőhelyeket nem a szociális intézmény épületében alakítják ki, vagy a működési engedély módosítása esetén a szakhatóságok bevonása szükséges.

Bázisszállás engedélyezése esetén csatolandó, illetve bemutatandó iratok:

• ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, csatolni kell a társulási szerződés másolatát,
• ha a fenntartó egyéni vállalkozó, be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat), vagy csatolni kell a fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt,
• ha a fenntartó cég, csatolni kell a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
• ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, csatolni kell a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot,
• egyházi fenntartó esetén
  • csatolni kell az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát, kivéve, ha az egyházat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a alapján vették nyilvántartásba, és
  • csatolni kell az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, valamint
  • ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, csatolni kell a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,

• ha a fenntartó nem egyéni vállalkozó vagy cég, csatolni kell a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szociális szolgáltató, intézmény adószámát igazoló közokirat másolatát,

• csatolni kell a szociális szolgáltató, intézmény - külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített - szakmai programját,
• a személyi feltételek teljesítésének igazolása érdekében
  • csatolni kell a fenntartónak vagy - ha az alkalmazottakat a szociális szolgáltató, intézmény foglalkoztatja - a szociális szolgáltatónak, intézménynek és azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik (a továbbiakban: kötelezően alkalmazandó személy), az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy - a működési engedély kiadása esetén - legkésőbb a szociális szolgáltató, intézmény működésének kezdő időpontjáig létesítenek, vagy
  • egyházi fenntartású szociális szolgáltató, intézmény engedélyezése esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként, szerzetesrend tagjaként látja el, csatolni kell az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá
  • csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyek szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,

• csatolni kell a biztosító igazolását arról, hogy a szociális szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja,
• csatolni kell a szociális szolgáltató, intézmény és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá - ha az a használati jogcímet nem igazolja - a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát,
• ha az egyházi, nem állami fenntartó a szociális szolgáltató, intézmény által nyújtandó szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött, csatolni kell az ellátási szerződés másolatát,
• ha a fenntartó beszerezte, csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.

Kiegészítő szabályok:

1. Az alábbi iratokat nem kell ismételten csatolni, illetve bemutatni, ha az első fokon eljáró működést engedélyező szervnek azt korábban már megküldték, illetve bemutatták, és azokban változás nem következett be:

• ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, csatolni kell a társulási szerződés másolatát,
• ha a fenntartó egyéni vállalkozó, be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat), vagy csatolni kell a fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt,
• ha a fenntartó cég, csatolni kell a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
• ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, csatolni kell a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot,
• egyházi fenntartó esetén
  • csatolni kell az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát, kivéve, ha az egyházat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a alapján vették nyilvántartásba, és
  • csatolni kell az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, valamint
  • ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, csatolni kell a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,

• ha a fenntartó nem egyéni vállalkozó vagy cég, csatolni kell a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szociális szolgáltató, intézmény adószámát igazoló közokirat másolatát,

2. A fenntartónak vagy - ha az alkalmazottakat a szociális szolgáltató, intézmény foglalkoztatja - a szociális szolgáltatónak, intézménynek és azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik az egybehangzó nyilatkozatát nem kell csatolni, ha a szociális szolgáltatást az egyéni vállalkozó fenntartó maga nyújtja. (Szmr. 2. számú melléklete)

A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. Előzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni (az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 67. § (6)). Ha az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt sem fizeti meg, a hatóság köteles az eljárást megszüntetni. (Ket. 31. § (1) h))

c) Ügyintézési határidő

A hatóság számára nyitva álló ügyintézési határidő 22 munkanap, amely a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik (Ket. 33. § (1)).

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
• a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
• a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól a teljesítéséig terjedő idő,
• a szakhatóság eljárásnak időtartama,
• az eljárás felfüggesztésének időtartama,
• a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
• a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
• a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
• az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
• a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
• a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. § (3))

Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbíthatja. (Ket. 33. § (7))

d) A kérelem hatósághoz érkezése

A kérelemnek az illetékes Hivatalhoz érkezésének napján kezdődik az ügyintézési határidő.

A kérelmet a hatóság tartalma szerint bírálja el, akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. (Ket. 37. § (1))

A hatóság a kérelmet haladéktalanul megvizsgálja és ellenőrzi, hogy

• van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az adott ügy elbírálására,
• ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye,
• a kérelem megfelel-e a Ket. 35. §, valamint 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. (Ket. 37. § (2))

Abban az esetben, ha a kérelem, illetve mellékletei hiányosak vagy nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, a működést engedélyező szerv a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a hatóságnak kell beszereznie. Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges (Ket. 37. § (3), (5)). Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, akkor a hatóság az eljárást megszüntetheti. (Ket. 31. § (2))

A hatóság megvizsgálja továbbá az eljáró személy(ek) képviseleti jogosultságát. A meghatalmazott a Ket. 40/A. §-ában meghatározott módon köteles igazolni a képviseleti jogosultságát. A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. (Ket. 40. § (2), (4))

e) Szakhatóság megkeresése

A Kormány a működési engedély kiadására irányuló eljárásban

• étkeztetés, nappali ellátás keretében melegétkeztetés nyújtása és melegétkeztetést nyújtó lakóotthon esetén, továbbá más bentlakásos intézményi ellátás esetén - az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét,
• nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén - az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, valamint a bentlakásos intézmény külön jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
• nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
• nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében - első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét,
• egyházi vagy nem állami fenntartású, tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó, ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén - a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében - első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét

szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje 22 munkanap. Külső férőhelyek engedélyezése során szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni. (Szmr. 5. § (3))

A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja. (Szmr. 5. § (4))

A szakhatóság eljárásának időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (Ket. 33. § (3) d))

Ha az ügyfél nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. (Ket. 44. § (4))

A szakhatóság állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. (Ket. 44. § (9))

f) Belföldi jogsegély

• Ha a fenntartó egyéni vállalkozó, és nem mutatja be, illetve nem csatolja a szükséges iratot, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, akkor az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi.
• Ha a fenntartó nem csatolja a szükséges iratot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi az egyházi, nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait, vagy - ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett, egyházi fenntartónak minősülő szervezeti egysége - annak a nyilvántartásba vett egyházi jogi személynek a nyilvántartásba vett adatait, amelynek az egyházi fenntartó a szervezeti egysége.
• Ha a fenntartó – az egyéni vállalkozó, vagy cég kivételével - nem mutatja be, illetve nem csatolja a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szociális szolgáltató, intézmény adószámát igazoló közokirat másolatát, akkor az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi.
• Ha az egyházi és nem állami fenntartó nem csatolja annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül, akkor a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
• Ha a fenntartó nem csatolja a költségvetési szervnek minősülő szociális szolgáltató, intézmény alapító okiratának másolatát, akkor azt a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be.
• Ha a fenntartó nem mutatja be a falugondnok, a tanyagondnok, illetve a támogató szolgáltatásnál alkalmazott vagy alkalmazni kívánt gépkocsivezető járművezetői engedélyét, akkor a szociális szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vezetéséhez szükséges járművezetői engedély meglétét a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi.
• Ha a fenntartó nem mutatja be a támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű forgalmi engedélyét, és - ha az a használati jogcímet nem igazolja - a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát, akkor a működési engedély iránti kérelemben a gépjárművel kapcsolatban feltüntetett adatokat a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi.
• Ha a fenntartó nem csatolja a szociális szolgáltató, intézmény és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá - ha az a használati jogcímet nem igazolja - a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát, akkor működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be azokat.
• Ha a fenntartó nem csatolja a beszerzett előzetes szakhatósági hozzájárulást, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, akkor a működést engedélyező szerv megkeresi a szakhatóságokat, hogy szakhatósági állásfoglalást adjanak ki, illetve - ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki - megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot. (Szmr. 5. § (2))

A belföldi jogsegély iránti megkeresést 5 munkanapon belül kell teljesíteni, ha más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy egyéb szerv vagy személy rendelkezik az ügy elbírálásához szükséges adattal vagy irattal. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést 3 munkanapon belül kell teljesíteni. (Ket. 26. § (5))

g) Szakértő kirendelése

A működést engedélyező szerv szakértőként kirendeli az illetékes módszertani intézményt a szakmai program véleményezésére. Az illetékes módszertani intézmény 22 munkanapon belül adja meg szakértői véleményét. A működést engedélyező szerv a határidőt - a módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. (Szmr. 5. § (5))

A szakértői vélemény elkészítésének időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (Ket. 33. § (3) j))

h) Helyszíni szemle

A működést engedélyező szerv ellátást nyújtó székhely engedélyezése esetén a székhelyen, telephely engedélyezése esetén a telephelyen, a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben), az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központban és szükség esetén a diszpécserközpontban, valamint a támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vizsgálata céljából helyszíni szemlét tart. (Szmr. 5. § (6))

A szemlét a Hivatal ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy folytathatja le, aki jogosultságát a szemle során igazolja. A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig - kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemle megtartása során - a tulajdonos értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. (Ket. 56-57/B. §)

i) A működési engedély kiadásának feltételei

A kérelemben megjelölt ellátási terület alapszolgáltatás esetén - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb

a) a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre, vagy

b) négy szomszédos - a fővároson kívüli - kistérségre

terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. E szociális szolgáltatások esetén ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. (Szmr. 6. § (3))

A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie. (Szmr. 6. § (4))

A Hivatal a működési engedélyt kiadja, ha

• a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és
• az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá
• a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan - ide nem értve a külső férőhelyeket -
  • a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, vagy
  • olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött. (Szmr. 6. § (1))

j) A kérelem elbírálása

Ha a fenntartó hiánytalanul teljesítette a működési engedély kiadásának feltételeit, akkor a Hivatal kiadja a működési engedélyt.

Főszabály szerint határozatlan idejű működési engedély kiadására került sor.

Ha a nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól - ideértve azt az esetet is, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték -, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt legfeljebb arra az időre adja ki, ameddig az ingatlan a szociális intézmény használatában van (határozott idejű működési engedély). (Szmr. 6. § (5))

Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható. (Szmr. 6. § (6))

Ha az adott szociális szolgáltatásra a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre - ha a feltételei egyébként fennállnak - az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható.(Szmr. 6. § (7))

Többféle szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény számára egy működési engedély kerül kiadásra. Telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön adja ki a Hivatal a működési engedélyt.

A szociális szolgáltató, intézmény - ha a határozat későbbi időpontot nem állapít meg - a működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően működtethető. (Szmr. 6. § (8))

A működési engedély tartalma

A fenntartó adatai:

• a fenntartó neve;
• a fenntartó székhelye;
• a fenntartó adószáma;
• a fenntartó típusa

A szociális szolgáltató, intézmény adatai:

• a szociális szolgáltató, intézmény neve;
• a szociális szolgáltató, intézmény székhelye;
• telephely engedélyezése esetén a szociális szolgáltató, intézmény telephelye;
• a szociális szolgáltató, intézmény (ellátást nyújtó székhely, telephely) ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeinek címe;
• a külső férőhelyek címe;
• a szociális szolgáltató, intézmény (ellátást nyújtó székhely, telephely) ágazati azonosítója;
• ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik, a szociális szolgáltató, intézmény adószáma.

A szociális szolgáltatás adatai:

• a nyújtott szociális szolgáltatások megnevezése;
• házi segítségnyújtás esetén - a teljesített feltételek alapján - az ellátható személyek száma;
• jelzőrendszeres segítségnyújtás esetén - a teljesített feltételek alapján - a kihelyezhető jelzőkészülékek száma;
• nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén a férőhelyek száma;
• a külső férőhelyek címe és száma;
• a falugondnoki, a tanyagondnoki, illetve a támogató szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma;
• az ellátási terület;
• a szociális szolgáltató, intézmény működésének - a működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi - kezdő időpontja;
• határozott idejű és ideiglenes működési engedély esetén a működési engedély hatálya, egyéb esetben az arra való utalás, hogy a működési engedély határozatlan időre szól;
• időszakos férőhelybővítés esetén az az időszak, amelyre az időszakos férőhely-bővítést engedélyezték;
• bázisszállás esetén a tájékoztatás arról, hogy a bázisszállást a jogszabályok alapján mikor kell megszüntetni;
• egyházi és nem állami fenntartó esetén - ha a fenntartó a szociális szolgáltató, intézmény által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött - az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv neve, székhelye, valamint az a szociális szolgáltatás és férőhelyszám, amelyre az ellátási szerződés kiterjed, továbbá az ellátási szerződés megszűnésének időpontja, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték.

Amennyiben az Szmr. által előírt feltételek közül valamelyik nem teljesül a Hivatal nem adhatja ki a működési engedélyt, ilyenkor a kérelem elutasítása válik szükségessé.

k) Jogorvoslat

Az eljárást megszüntető végzés, a kérelemnek helyt adó, illetve a kérelmet elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz (továbbiakban: FSZH) címzett, de a Hivatalnál két példányban előterjesztett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elbírására jogosult hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fellebbezés elektronikus úton is benyújtható az ügyfélkapun keresztül. (Ket. 98-99. §)

A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, ha a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy ha a fellebbezés - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - e törvény rendelkezései szerint kizárt. Ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél: az első fokú döntés közlésekor, ha fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését: az utolsó kézhez kapott lemondás vagy visszavonás napján emelkedik jogerőre a döntés. (Ket. 128. §)

l) Az időszakos férőhelyekre vonatkozó különös rendelkezések

Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállásának fenntartója időszakos férőhelyek kialakítása érdekében új telephely engedélyezését, illetve a működési engedély módosítását kérelmezheti (a továbbiakban együtt: időszakos férőhelybővítés) a téli időszakra vagy annak egy részére. A fenntartó az időszakos férőhely-bővítést több év téli időszakára vagy azok egy részére is kérelmezheti.

Az időszakos férőhelybővítés során a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint szakhatóság az eljárásban nem vesz részt, ha az időszakos férőhelyeken elhelyezetteknek meleg étkeztetést nem nyújtanak.

Időszakos férőhely-bővítés esetén a működést engedélyező szerv ügyintézési határideje 10 munkanap, a szakhatóság ügyintézési határideje 5 munkanap. Az ügyintézési határidő legfeljebb 5 munkanappal hosszabbítható meg. A szakmai programot a módszertani intézmény a kirendelést követő 5 munkanapon belül véleményezi.

Az időszakos férőhely-bővítésnek nem feltétele, hogy az egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön. (Szmr. 16. §)

m) A bázisszállásra vonatkozó különös rendelkezések

A bázisszállás a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásának napjától működtethető. Ha a kérelmet jogerősen elutasítják, a bázisszállást meg kell szüntetni.

A Kormány a bázisszállás engedélyezésére irányuló eljárásban

• a közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek a bázisszállás székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
• a bázisszállás kialakításának szükségessége kérdésében első fokú eljárásban az illetékes diszpécserszolgálatot

szakhatóságként jelöli ki.

A bázisszállás engedélyezése során a működést engedélyező szerv és a szakhatóság ügyintézési határideje, a módszertani intézmény szakvéleményének elkészítési határideje, a hiánypótlásra biztosítható idő, valamint a fellebbezési határidő 3 munkanap. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.

A fenntartót a döntésről, a hiánypótlásra történő felhívásról, a szakhatóságot a megkeresésről, a módszertani intézményt a kirendelésről, illetve a működést engedélyező szervet a szakhatósági állásfoglalásról és a szakvéleményről elektronikus levélben, telefonon vagy telefaxon is haladéktalanul tájékoztatja a Hivatal.

A bázisszállás engedélyezésének nem feltétele, hogy az egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön. (Szmr. 17. §)

4. Tanúsítvány

A Hivatal a működési engedély jogerőre emelkedését követő 15 munkanapon belül szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki, melyet megküld a fenntartónak. A fenntartó intézkedik az iránt, hogy a tanúsítvány az intézmény székhelyén, telephelyén, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön. (Szmr. 10. § (1)-(2))

5. Regiszter

A Hivatal az intézményi nyilvántartás adatait az általa közvetlenül elérhető nyilvántartásban a működési engedélyt kiadó, - illetve módosító vagy visszavonó - határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül rögzíti (Nyr. 9. § (1) a)).

A regiszter naprakész adatokat tartalmaz, annak publikus felülete bárki számára elérhető.

6. Értesítési kötelezettségek

A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, - továbbá módosításáról és visszavonásáról -

• a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve az Szmr. 13. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított öt munkanapon belül értesíti
  • a szociális szolgáltatást az Szt. alapján biztosítani köteles helyi önkormányzat (a továbbiakban: ellátásra köteles helyi önkormányzat) jegyzőjét, főjegyzőjét,
  • az ellátottjogi képviselőt,
  • a módszertani intézményt,
  • a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt,
  • támogató szolgáltatást, közösségi ellátást vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén az FSZH-t,
  • nappali ellátás esetén a szociális foglalkoztatást engedélyező szociális és gyámhivatalt, ha a nappali ellátással kapcsolatban szociális foglalkozatási engedélyt adtak ki;
• hozott jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát és a 13. § (6) bekezdése szerinti végzését közli a Magyar Államkincstárnak a normatív állami támogatás ügyében illetékes regionális igazgatóságával.

Társulásban fenntartott intézmény esetén a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell a működési engedély egy példányával (Költségvetési törvény).

7. Eljárási költségek

• a működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek (Szoctv. 92/K. § (2)),
• a módszertani intézmény a szociális szolgáltatók, intézmények szakmai programjának – külön jogszabály alapján, szakértőként végzett – véleményezéséért a fenntartó szakértői díjat fizet, melynek összege szociális szolgáltató esetén 8.000 forint, szociális intézmény esetén 12.000 forint (a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról szóló 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet 4. § (2)),
• a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatási szolgáltatási díja 20.000 forint (az élelmiszer- ellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005. (X.11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet mellékletének 1.13 pontja),
• az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére a szociális intézmények működéséhez szakhatósági közreműködés kapcsán megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj 20.900 forint (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (1), 1. sz. melléklet),
• az ügyfél köteles megfizetni az eljáró hatóságnak a Ket. 36. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásért fizetendő díjat. (Ket. 36. § (4))

8. Szakmai ellenőrzés

A működést engedélyező szerv legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működik-e. (Szmr. 11. § (1))

Az FSZH is ellenőrizheti, hogy a szolgáltató, intézmény működése, tevékenysége megfelel-e a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak. (Szmr. 15. § (1))

A hatóság a szakmai ellenőrzést a Ket. 87-94. §-aiban, foglalt hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai alapján folytatja le.