1. A kártalanítás feltételei

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30.§ (1) bekezdése szerint „ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.”

A törvény tehát az ún. korlátozási kártalanítás megállapításához 2 feltételt kíván meg:

az ingatlan rendeltetésének, használati módjának - a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv által történt - megváltoztatása, vagy korlátozása és

az említett intézkedésekkel összefüggésben (a tulajdonosnál, haszonélvezőnél) kár keletkezése.

2. A kártalanítás mértéke:

A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

Ha az ingatlanhoz főződő korábbi, a helyi építési szabályzatban megállapított építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak – kérelmére – kártalanítás jár.

A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A 7 év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.

3. Nem jár kártalanítás

a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom,

a változtatási tilalom,

a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében.

4. A kártalanítás fizetésére kötelezett

A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt.

Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. (A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli.)

Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

5. A kártalanítási igény esedékessége

A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg a tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja.

A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya, ezért a kártalanítási igényt annál kell előterjeszteni, akinek az érdekében a korlátozást elrendelték. Ha nem állapítható meg, hogy a korlátozást kinek az érdekében rendelték el, a kártalanítási igényt az önkormányzatnál kell előterjeszteni.

6. A kártalanítási eljárás lefolytatása

Ha a szerződő felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az illetékes közigazgatási hivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az Étv.-ben meghatározott eltérésekkel.

A kérelemhez célszerű mellékelni

- az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát,

- a korlátozást elrendeléséről szóló értesítést,

- a kártalanítás kérdésében folytatott tárgyalás (levelezés) iratait.

A kártalanítási ügyben az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül meg kell hozni.

7. Jogorvoslat

A közigazgatási hivatalnak a kártalanítás ügyében hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül – azonban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kártalanítási ügyben kezdeményezett bírósági eljárást a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani. A bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.

Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.

További felvilágosítás:

Vetróné dr. Bányai Márta (telefon: 62/562-627),

dr. Kovács Miklósné dr. Osváth Éva (telefon: 62/562-633),

dr. Kazy Zoltán (telefon: 62/562-665),

dr. Vincze Tamás (telefon: 62/562-682),

dr. Kiss Ernő (telefon: 62/562-666).

Ügyfélfogadás rendje: hétfőtől csütörtökig: 8-16 óráig, pénteken: 8-14 óráig.