Szabálysértési méltányossági eljárás
Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyekben hozott pénzbírságot kiszabó, valamint elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után a végrehajtás méltányosságból való mellőzését kérheti az illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivataltól az az elkövető, akinek az életkörülményeiben a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következik be, amely rendkívül megnehezíti számára a határozatban foglaltak teljesítését.
A végrehajtás méltányosságból való mellőzésének nem az a célja, hogy az elkövető szabálysértési eljárás előtt vagy alatt fennálló rossz jövedelmi/szociális helyzetét orvosolja, mivel ezeket a szempontokat az egyedi döntéshozatal során a szabálysértési eljárásban lehet figyelembe venni. A méltányossági eljárás nem érinti a szabálysértési alaphatározat törvényességét.
A kérelem benyújtása
Méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési határozatban elmarasztalt elkövető, illetve az elkövető beleegyezése esetén a védője is. A szabálysértési eljárás bármely szakaszában védő lehet:
- meghatalmazás, illetve kirendelés alapján eljáró ügyvéd
- az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója
- az eljárás alá vont személy törvényes képviselője
Méltányossági kérelmet nem minden szabálysértési ügyben hozott határozat esetében lehet benyújtani, kizárólag csak az önkormányzati (jegyzői) hatáskörben hozott pénzbírságot kiszabó, illetve elkobzást elrendelő határozat esetében és csak a határozat jogerőre emelkedését követően. (A határozat a kézbesítés napját követő naptól számított 8. napon emelkedik jogerőre.)
A méltányossági kérelem benyújtható a szabálysértési határozatot hozó hatósághoz, valamint az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalhoz az integrált ügyfélszolgálaton. A döntés meghozatalát elősegíti, ha a kérelmet az alapügyben eljárt szabálysértési hatósághoz nyújtják be, amely azt az iratokkal együtt felterjeszti a kormányhivatalhoz.
A méltányossági kérelem célja a végrehajtás mellőzése (elkerülése). Ezért a kérelemben minden olyan tényt, körülményt fel kell sorakoztatni, amely alátámasztja azt, hogy az elkövető (és annak családja) szociális/egészségügyi/vagyoni helyzetét, életkörülményeit megnehezíti, ellehetetleníti a végrehajtás foganatosítása.
A kérelemhez – amely nincs alakisághoz kötve – tehát mellékelni kell az elkövető által felhozott indokok alátámasztására szolgáló iratokat. Ilyen például a jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, orvosi igazolások, a lakás fenntartását (rezsiköltségét) igazoló számlák, iskolalátogatási igazolás stb. Azért is fontos ez, mert a kormányhivatal mérlegelési jogkörben a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján hozza meg döntését, tehát az elkövetőnek fel kell tárnia azokat a tényeket, amelyeket a kérelem elbírálása szempontjából fontosak tart.
Az eljárás illetéke
Az eljárás illetékmentes, ezért a kérelmen illetéket leróni nem kell.
A méltányossági kérelem elbírálása
Amennyiben az illetékes kormányhivatal a méltányossági kérelemben foglaltakat nem találja megalapozottnak, a kérelmet elutasítja. Ha azonban a kérelemben foglaltak alátámasztják azt, hogy a végrehajtás foganatosítása az elkövető (és annak családja) szociális/egészségügyi/vagyoni helyzetét, életkörülményeit megnehezítené, ellehetetlenítené, a kérelemnek helyt adó (a pénzbírságot eltörlő, illetve az elkobzott dolog visszaadását elrendelő) határozatot hoz. A hivatal továbbá dönthet úgy is, hogy a kérelemnek csak részben ad helyt, ekkor a pénzbírságot mérsékli. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a méltányossági döntés az elkövető szabálysértési felelősségét nem érinti (az elkövető „büntetett előéletű” marad).
Ügyintézési határidő és a döntés kézbesítése
A méltányossági kérelmet az illetékes kormányhivatal 30 napon belül bírálja el. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási felhívás kiadásától az annak teljesítéséig terjedő idő. A határidő a kérelemnek a hivatalhoz érkezése napján kezdődik, illetve azon a napon, amikor az elsőfokú szabálysértési hatóság az ügy iratait felterjesztette a hivatalhoz. A hatóság a döntéséről az elkövetőt (védőjét) postai úton kézbesített határozatával értesíti.
Jogorvoslat
Az illetékes kormányhivatal szabálysértési méltányossági kérelem tárgyában hozott döntése a kézbesítéssel jogerőssé válik, ellene sem közigazgatási, sem bírósági úton további jogorvoslatnak helye nincs.
Alkalmazandó jogszabályok
- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.)
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
További felvilágosítás kérhető a Csongrád Megyei Kormányhivatal (6741 Szeged, Rákóczi tér 1. ) Hatósági Főosztályán a 3. emeleti 306. szobában:
- dr. Kazy Zoltán (telefon: 62/562-665)
Ügyfélfogadás rendje: hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-14 óráig.
