Tájékoztató a másodfokú közlekedési igazgatási ügyek intézéséről

Hatáskör és illetékesség

A közlekedési igazgatási hatósági feladatokat első fokon az okmányirodát működtető települési önkormányzat jegyzője, másodfokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.

Csongrád megye területén a másodfokú közlekedési igazgatási feladatok ellátására a Csongrád Megyei Kormányhivatal – mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve - illetékes.

Az érdekeltek általában a jegyző olyan alakszerű határozatai ellen élhetnek jogorvoslattal, melyekkel gépjárművük forgalomból történő ideiglenes kivonását, vagy járművezetési jogosultságuk szünetelését rendelték el.

Az említett szankciók alkalmazásának eseteit és időtartamát, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet tételesen felsorolja. A rendelet előírja a jegyzőnek, hogy - az észlelő hatóság kezdeményezésére vagy saját elhatározásából - hivatalból indított eljárás keretében határozatban kell rendelkeznie az előírt joghátrány alkalmazásáról.

Közlekedési igazgatási szankciók alkalmazását az alábbi hatóságok kezdeményezhetik:

• A közlekedési hatóság a gépjárművek műszaki megvizsgálása és közúti műszaki ellenőrzése esetén;
• A rendőrség a közúti közlekedés ellenőrzése során,
• közlekedési és más bűncselekmények nyomozása esetén;
• A bíróság a közúti járművezetéstől eltiltást kimondó döntésével;
• Bíróság, közjegyző, vagy más, jogszabályban feljogosított hatóság az általa zár alá vett, lefoglalt vagy elkobzott gépjármű esetén;
• A végrehajtó, a bírósági illetve közigazgatási végrehajtási eljárásban lefoglalt gépjármű esetén;
• A jegyző - mint helyi adóhatóság - a gépjárműadó hiány megállapításakor;
• A szabálysértési hatóság a közúti járművezetéstől eltiltás esetén;
• A központi nyilvántartó szerv a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás fedezete hiányának észlelésekor, illetőleg a közlekedési előéleti ponthatár elérésekor.

A rendelet nem teszi lehetővé a jegyző számára, hogy a közlekedési igazgatási szankció alkalmazása során méltányosságot gyakoroljon.

Amennyiben az ügyfél, vagy más - a döntés rendelkező része által - érintett személy a hatóság határozatát vagy végzését sérelmesnek tartja, ellene fellebbezést nyújthat be. Ennek feltétele, hogy a hatóság döntését részére közöljék. A közlés akkor valósul meg, ha az érintett, a döntést a hatóságnál személyesen, vagy a postai úton kiküldött iratot tértivevénnyel igazoltan átvette. Szabályos kézbesítésnek minősül az un. kézbesítési vélelem is, amikor a postai úton kiküldött döntés a hatósághoz „nem kereste" postai jelzéssel érkezik vissza. A kézbesítési vélelem beálltáról a hatóság levélben értesíti az ügyfelet, aki a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet nyújthat be. Amennyiben a hatóság a kérelemnek helyt ad, az erről szóló végzés közlésétől, a fellebbezésre nyitva álló határidő újból kezdődik.

A fellebbezést az elsőfokú döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezésnek nincsenek tartalmi és formai követelményei. Írásban vagy szóban, meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető az első fokú hatóságnál. A szóbeli kérelemről a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. A kérelem tartalmából a fellebbező személyén, és a jegyző sérelmezett határozatán túl ki kell tűnnie, hogy a kérelem jogorvoslatra vonatkozik.

A határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 Ft, melyet a fellebbezési kérelmet tartalmazó iraton, illetékbélyegben kell leróni. Elmulasztása esetén a hatóság - határidő tűzésével - levélben szólítja fel a fellebbezőt illetéktartozásának lerovására. A befizetés elmaradása esetén a jogorvoslati eljárást meg kell szüntetni, az illetékhiányt pedig leletezni kell. A lelet alapján az állami adóhatóság az illeték behajtása mellett mulasztási bírságot is kiszabhat.

A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van kivéve, ha a jegyző a határozatát - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.

Fellebbezni nem csupán az ügy érdemében hozott határozat, hanem a jegyzőnek az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzése ellen is lehet.

A végzés elleni fellebbezés illetéke 3000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni.

Természetes személy ügyfél költségmentesség engedélyezését abban az esetben kérheti, ha annak jogszabályi feltételeivel rendelkezik. Ez irányú kérelmét az eljárás bármely szakaszában, így a fellebbezésében is előterjesztheti.

A fellebbezés elbírálásának határideje a kérelem hatósághoz történő megérkezésének napjától számított 30 nap.

Jogorvoslat lehetősége a másodfokú hatóság döntései ellen

Az érdekelt - jogszabálysértés címén - a jogerős másodfokú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. Kereseti kérelmét a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül, a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes megyei bírósághoz címezve, a jegyzőnél nyújthatja be. A bírósági felülvizsgálat illetéke 20.000 Ft.

Nem kezdeményezhető bírósági felülvizsgálat az államigazgatási hivatal azon jogerős másodfokú határozatával szemben, amellyel a közlekedési előéleti pontrendszerben „elért" pontok száma alapján, a járművezető vezetői jogosultságának szünetelését elrendelő elsőfokú határozatot hagy jóvá.

A közlekedési igazgatási ügyekben méltányosság nem alkalmazható, ezért a méltányossági kérelmeket a kormányhivatalnak határozattal el kell utasítania.

A vonatkozó jogszabályok megnevezése

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény.

A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII.23.) Korm. rendelet.

Közlekedési igazgatási ügyeket intéző szervezeti egység és ügyintéző

A Csongrád Megyei Kormányhivatal (Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf: 1096.) Hatósági Főosztályán Dr. Kovács András tanácsos Tel.: 62/562-669; fax: 562-632; Iroda: 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. III. emelet 301., e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az ügyintéző hétfőtől csütörtökig 08-16.30, pénteken 08-14 óra között áll a személyesen érdeklődő ügyfelek rendelkezésére. Időpontfoglalásra nincs lehetőség, de telefonon történő egyeztetés lehetséges.