Bányaszolgalom létesítésével kapcsolatos tudnivalókról
TÁJÉKOZTATÓ
Bányaszolgalmi jog alapján a bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult szervezet (a továbbiakban együtt: bányavállalkozó) jogosult a tevékenysége végzéséhez szükséges mértékben, a más tulajdonában (használatában, kezelésében) álló ingatlan igénybevételére.
Az igénybevétel különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás- és bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtásában nyilvánulhat meg.
A bányavállalkozó - kártalanítás ellenében - a más tulajdonában (kezelésében, használatában) álló ingatlan használatára az alábbiak szerint igényelheti szolgalom alapítását:
Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések
- elhelyezése céljára, az építés és kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az okozott kárnak a bányakárokra vonatkozó szabályok szerinti megtérítésével,
- üzemeltetése, ill. az üzemelés megszüntetése időtartamára, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében.
Fentieken túl a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, különösen energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök (együtt bányaüzemi kábel), technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára igényelheti a bányavállalkozó szolgalom alapítását, a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében.
Az eljárás megindítása
A bányászati célú szolgalom alapítása iránti eljárás a bányavállalkozó kérelmére, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése szerinti - ingatlanonként fizetendő 2.200,-Ft-os, általános tételű - eljárási illeték megfizetésével indul.
Az eljárásban a kérelmezőn túl ügyfél az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a szolgalomalapítás érinti (földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult stb.).
A bányavállalkozónak a kérelem benyújtása előtt, az ajánlat megküldésével egyezség létrehozását kell megkísérelnie az ingatlan tulajdonosával (földhasználóval, haszonélvezővel, bérlőjével, haszonbérlőjével, az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult kezelőjével, használójával) a szolgalom alapításáról, valamint az ezért fizetendő kártalanítás módjáról és mértékéről.
Megegyezés hiányában a Kormánynak az ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve - a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - szolgalmat alapít és az elhelyezett bányászati létesítmény által az ingatlan rendeltetésszerű használatában keletkezett akadályoztatásért vagy egyéb hátrányért (pl. az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésért) kártalanítást állapíthat meg az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) részére.
A kérelem elbírálása
Amennyiben a bányaszolgalom alapításának törvényi feltételei fennállnak, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve igazságügyi ingatlanforgalmi (illetve ha szükséges mezőgazdasági vagy erdészeti) szakértőt rendel ki, ezzel egyidejűleg egyeztető tárgyalást tűz ki. A tárgyaláson megkísérli a kérelmező és a tulajdonos(ok) közötti esetleges érdekellentét feloldását és az összes körülmény mérlegelésével dönt a reális kártalanítási összeg megállapításáról. Amennyiben a bányaszolgalom alapításának feltételei nem állnak fenn, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a kérelmet - szakértő kirendelése nélkül - elutasítja.
Ha a kérelem megalapozott, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határozatot hoz a bányaszolgalom alapításáról és a kártalanítás összegének megállapításáról.
Ügyintézési határidő és a döntés közlése
A bányaszolgalmi eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
Az elintézési határidő 30 nap, melybe nem számít bele – többek között - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama sem.
A döntést írásban kell közölni valamennyi ügyféllel, illetve képviselőjükkel (törvényes, meghatalmazott képviselő, ügygondnok, eseti gondnok). A határozatot a kormányhivatal postai úton kézbesíti.
A bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a bányavállalkozónak kell kérnie az illetékes körzeti földhivataltól; ehhez mellékelnie kell a szolgalom alapításáról hozott határozatot, vagy a tulajdonosokkal e tárgyban kötött szerződéseket.
Jogorvoslat
A Kormányhivatal határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, az a kézbesítése napján jogerőre emelkedik. Azonban a határozat kézbesítését követő 30 napon belül a kártalanítást sérelmező fél - a jogszabálysértés megjelölésével - a szolgalom alapítását elrendelő döntés hatályon kívül helyezését és az eljáró szerv új eljárásra utasítását kérheti a kormányhivatal székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságtól. A keresetlevélre illetéket leróni nem kell, mert a keresetet indító felet tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
A keresetlevelet a megtámadott döntést hozó közigazgatási hivatalnál lehet benyújtani.
Alkalmazandó jogszabályok
- a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
- 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányatörvény végrehajtásáról
- a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
- a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet
- a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
További felvilágosítás kérhető:
Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 6741 Szeged, Rákóczi tér 1.
Ügyintézők:
- Vetróné dr. Bányai Márta III. em. 304. iroda (telefon: 62/562-627)
- dr. Kovács Miklósné dr. Osváth Éva III. em. 307. iroda (telefon: 62/562-633)
- dr. Kazy Zoltán III. em. 306. iroda (telefon: 62/562-665)
- dr. Vincze Tamás III. em. 306. iroda (telefon: 62/562-682)
- dr. Kiss Ernő III. em. 306. iroda (telefon: 62/562-666)
Ügyfélfogadás rendje: hétfőtől csütörtökig: 8-16 óráig, pénteken: 8-14 óráig.
