A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A jogszabályok 2010. augusztus 20-án lépnek hatályba, de a kedvezményes eljárás a 2011. január 1-je után benyújtott kérelmekre vonatkozik, azaz január 1-től kezdődik meg a törvény alkalmazása.

A kérelem benyújtása:



Az a nem magyar állampolgár honosítható kedvezményesen (egyéni kérelemre), aki az alábbi követelményeknek megfelel:

-         maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,

-         magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),

-         a magyar jog szerint büntetlen előéletű és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban,

-         honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.



Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (praktikusan legegyszerűbb a felmenők születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonatai, de lehet plébános/lelkipásztor igazolása, alkalmas régi magyar okirat, például korabeli katonakönyv, régi útlevél, illetőségi bizonyítvány, egyéb magyar hatóság által kiállított irat pl.: lakcímbejelentő, stb).

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág, a leszármazási lánc végig követhető legyen. Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet (külföldön élőnek egyet).



Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.



A kérelmező köteles még nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.



Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában

-         hiteles magyar nyelvű fordítással, és

-         ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.



Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani

-         anyakönyvvezetőnél,

-         a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve

-         a magyar konzuli tisztviselőknél.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítja.



A kérelem elbírálása:



A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

Ebbe a három hónapos  időtartamba azonban nem számít bele:

-   a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

-   az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),

-   a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,

-   az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A fentiek figyelembevételével számított tényleges ügyintézési idő várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap.



A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.



Névmódosítás:



A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik,

-   hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,

-   többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,

-   utónevüknek magyar megfelelőjét.

A születési családi név módosítása iránti kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.